Szent János Ark

Olvasási idő: 10 perc

Olvassa el Szent János Ark történetét

Lóháton, hatalmas páncélt viselve, vastok, amely szinte összetöri a karcsú alakot. Vagy rúdhoz kötve, kereszt szárát szorongatva, miközben lángok és füst nyaldossák.

Hatszáz éve Jeanne of Arc állt e két ikon felett.

A győztes harcos és a „boszorkány” a halál küszöbén. S e két kép közé sűrődik életének 19 éve, az 1412. január 6-án született kislánytól Domremy, Északkelet-Franciaország, aki otthon és a földeken segít, és alig tud imádkozni, az a tizenhárom éves fiú lesz, aki „hangokat” hall a mennyből, és úgy érzi, hogy egy grandiózus projektben vesz részt.

Az „őrülttől” a „cselédlányig”

„Franciaország felszabadítása”. Úgy van. És kikiáltsák VII. Károlyt Franciaország királyává. Ezt a küldetést - mondja Giovanna először a szüleinek, majd a hatóságoknak - Mihály arkangyal, Alexandriai Katalin, Antiochiai Margit hangja... amit határozottan hall.

A pletykákat azonnal egy kissé megzavarodott analfabéta bohóckodásának bélyegzik. Ám amikor az otthonról megszökött 17 éves lány pontosan megjósolja Franciaország vereségét az angol hódítókkal szemben, ezek a „fantáziák” újabb súlyt kapnak.

Miután kiállt néhány teológus vizsgálatán, akik megkérdőjelezik őt a hitéről, Joan az Orléans felé vonuló hadsereg élére kerül, és ostrom alá veszi azt. Mindössze nyolc nap alatt, katonai szempontból csodagyerek, az angolok többször is vereséget szenvednek a csatában, ahol a „lány” merészsége páratlan.

Orléans szabad, és 1429. július 17-én elérkezik a dicsőség csúcsa: VII. Károlyt Reimsben megkoronázzák, mellette pedig Jeanne d'Arc áll a zászlójával.

A két ellenség

Két ellentétes és hasonló erő azonban összeesküszik a Pulzellák ellen.

Az angolok, akik nem tudják lenyelni a vereséget egy kislány kezétől, és maguk a franciák, tábornokok és egyháziak, akik nem akarják, hogy ugyanezen okból kiszoruljanak.

Így amikor Joan Compiègne felszabadítását vezeti, a felvonóhidat megemelik, mielőtt biztonságba érhetne, és a lányt elfogják a burgundok. 1430. május 23-a van, és már két nappal később a párizsi egyetem kéri az inkvizíciót, hogy a fiatal nőt boszorkányság vádjával állítsák bíróság elé.

VII. Károly keveset tesz, hogy kiszabadítsa, és november 21-én Giovannát eladják az angoloknak.

A lélek nem ég

A per 1431. január 9-én kezdődött Rouenben.

A lány megítélése szerint körülbelül ötven legtudósabb férfi Franciaországban és Angliában. Püspökök, egyházjogászok, különböző szintű elöljárók mélyen kikérdezték a bálványimádás, egyházszakadás és hitehagyás vádja miatt.

Hite, férfiruhák használata, titokzatos „hangjai”, minden kemény vádak és hamis rekonstrukciók tárgya, amire Giovanna szinte semmilyen képzettség ellenére bátran és pontosan válaszol. Többek között megkérdezik tőle, hogy Isten kegyelmében van-e, és a válasz: „Ha igen, Isten tartson meg; ha nem vagyok ott, Isten helyezzen oda, mert inkább meghalok, mint hogy ne legyek Isten szeretetében”.

A per március 24-én ér véget, Franciaország hősnője most eretnek, akit meg kell ölni.

A 1431. május 30 felmászik a roueni Vieux-Marché téren felállított karóra.

Égetve hal meg, szemeit a nagy körmeneti keresztre szegezi, amelyet Isembard de la Pierre testvér hozott érte.

Az egyház 1456-ban ünnepélyesen rehabilitálta Jeanne of Arc-ot és Piust

forrás © Vatikáni Hírek – Dicasterium pro Communicatione

Joan, született Jeanne d'Arc, Domremyben, Lotaringiában, Franciaországban született 1412. január 6-án Jacques és Isabelle gyermekeként. Tizenhárom éves koráig a rendkívüli dolog az abszolút normalitás volt. Falusi társai vallomásaikban az egyhangúságig ismételni fogják aztJannetteolyan volt, mint a többi.

Foglalkozásai a szokásosak voltak, nagyon banálisak és hétköznapiak: vidéken segített apjának szántani, néha a földeken gondozta az állatokat, elvégezte az összes hétköznapi női munkát. Vallási nevelése édesanyjától származott.

Ő maga így nyilatkozott: „Anyám megtanított a Pater Noster-re, az Ave Maria-ra, a Creed-re. Anyámon kívül senki más nem tanította meg a hitemet”. Ez is normális.

Joan a francia történelem hősnője ("Nincs az övénél franciásabb történet" -a kártya ki volt írva. Etchegaray), az angolok imperialista politikájának áldozata.

Card. megint írta. Etchegaray:„Ha igaz, hogy Jeanne d'Arc egy szent, az biztosan nem azért van, mert megmentette Franciaországot, de még csak azért sem, mert máglyára ment, amit az Egyház soha nem ismerte el mártíromságként, hanem egyszerűen azért, mert úgy tűnik, egész élete ha tökéletesen ragaszkodsz ahhoz, amit állítasz, az Isten akarata. Amit teszel, azt Isten akarja, és csak ez.".

„Mert Isten volt az, aki elrendelte– jelentette ki hevesen –"Még ha száz apám és száz anyám lett volna, még ha király lánya lettem volna is, akkor is elhagytam volna”.

Lelki életét abból tápláltaszokásos eszközökkel” prédikált az Egyház sok évszázadon át: imádkozott, vasárnaponként misére járt, gyakran gyónt, jól és szívesen végezte kötelességét, Isten szeretetében. Van még egy különleges eleme Joan szentségének: egy kis szó, visszatér, ragaszkodva azoknak az embereknek a vallomásaihoz, akik évekig a közelében éltek. Ez a határozószó"felszabadító"Mit jelent"Szeretném", amelyről a jegyzőkönyv készítésével megbízott jegyző gyakran beszámolt.

Giovanna mindent megtett, amit falubeli társai mondtak, azt meg is tette"Szeretném": szívesen fonott, szívesen varrt, szívesen végzett egyéb házimunkát. Nemcsak, hogy készségesen ment a templomba imádkozni, amikor megszólaltak a harangok, és így vigaszt talált a gyónásban és az Eucharisztiában.

Regine Pernoud francia középkori történész így kommentálta:“Con questa tanto semplice “libenter”, quella povera gente ci ha forse messo nelle mani i lineamenti più preziosi di Giovanna”. In lei si aveva quindi, nelle azioni quotidiane, il riverbero della sua fede semplice, ma che produceva la santità.

A tredici anni, dunque, raccontò ai genitori: “Spesso sento voci di santi: Michele Arcangelo, Caterina di Alessandria, Margherita di Antiochia…”. Jacques e Isabelle non ci badarono più di tanto, dando le solite e sincere esortazioni. Invece a 17 anni c’è molto di più: “Le “voci” mi comandano di liberare la Francia”. Il padre non solo non le credette ma si infuriò; Giovanna scappò di casa, passando per matta.

Ma quando predisse esattamente una sconfitta francese, i nobili della zona le credettero e la condussero dal re Carlo VII, debole e incerto. Finalmente fu creduta e marciò con un esercito (sul quale si impose, e questo sì fu un vero miracolo) contro gli inglesi liberando Orleans dall’assedio in soli otto giorni.

Un evento inspiegabile dal punto di vista militare, diranno. Nel 1429 Giovanna trascinò il riluttante giovane re fino a Reims per farlo coronare re di Francia : è il massimo del prestigio “politico” di Giovanna. Ella si riconoscerà solo e sempre un umile strumento nelle mani di Dio. Così infatti risponderà ad uno dei giudici: “ Senza il comando di Dio io non saprei fare nulla… Tutto quello che ho fatto, l’ho fatto per comando di Dio. Io non faccio niente di testa mia ”.

Ez is szentség: nem használja ki Isten ajándékait a saját dicsőségére és tekintélyére; Joan éppen ezt tette, de a példázata a végéhez közeledett. Párizs előtt megsebesült, majd Compiegne-ben elfogták a burgundok, az angolok szövetségesei."eladott"Ők. Kirakatpert rendeztek barátaikkal, akadémikusaikkal és egyháztagjaikkal, mígnem máglyára nem küldték boszorkányság vádjával. Joant, a nagy ellenséget feláldozták a születőben lévő angol imperializmus oltárán. De fekete lap maradt e nép hadtörténetében is.

Még két apró szempont. Joan szentségének talán legszebb dicséretét egy orléans-i burzsoá mondta:„Nagy örömet éreztünk vele, hogy vele voltunk”.

A második abból a válaszból származik, amelyet egy bírónak adott, amikor az megkérdezte tőle, miért kellett Istennek használnia a "övé"segítsen nyerni, mivel Ő mindenható, így válaszolt:„Harcot kell vívnunk, hogy Isten győzelmet adjon”.

Mélyreható gondolat ez: Istenbe vetett hitünk soha nem mentesít bennünket kötelességünk teljesítése alól, a munka, az áldozat és a kockázat tekintetében. Isten úgy döntött, hogy nem tesz mindent egyedül, és ez a bennünk rejlő nagy bizalomtételt jelenti; néha az ember élete árán, mint Joan of Arc esetében.

A tárgyalás azzal zárult, hogy a„a tények nyers és tisztességtelen összefoglalása”, amelyben a bírák a püspök kérését is elfogadva végül visszaesett eretnekként ítélték el Jeanne d'Arcot, és 1431. május 30-án, még nem húszévesen, elevenen máglyán elégették a roueni piactéren.

Viselkedése mindvégig példaértékű volt: keresztet kért egy domonkostól, és Jézus nevére hivatkozva szörnyű halált halt meg, hamvait pedig a Szajnába dobták, hogy elkerüljék a népi tiszteletet. Egy angol királyi tisztviselő így kommentálta az esetet:„Elvesztünk, megégettünk egy szentet”.

Körülbelül húsz évvel később édesanyja és két testvére fellebbezést nyújtott be a Szentszékhez Giovanna ügyének újbóli megnyitása érdekében. III. Callixtus pápa (Alonso de Borgia, 1455-1458) 1456-ban rehabilitálta a francia hősnőt, megsemmisítve a francia püspök igazságtalan ítéletét. Ez alapvető előfeltétele volt végleges földi megdicsőülésének.

Giovannát 1909. április 18-án avatták boldoggáSzent X. Pius (Giuseppe Melchiorre Sarto, 1903-1914)és XV. Benedek (Giacomo della Chiesa, 1914-1922) 1920. május 16-án szentté nyilvánította,miután felismerték az előírt csodákat (három apáca gyógyulása gyógyíthatatlan fekélyekből és daganatokból)

Kultuszát különösen ösztönözték Franciaországban a katonai területen különösen válságos pillanatokban, egészen addig a pontig, hogy a nemzet védőszentjének kiáltották ki.

Joan of Arc hihetetlen és rövid életét, szenvedélyét és drámai halálát számtalanszor elmesélték esszékben, regényekben, életrajzokban, színházi drámákban; mozi és opera is foglalkozott ezzel a figurával. Még ma is a legtiszteltebb francia szentek közé tartozik.

Szent Joannát a mártírok és a vallási üldözöttek, a nemi erőszak áldozatainak, a sürgősségi osztály önkénteseinek, a női fegyveres erőknek és katonáknak a védőszentjeként is tisztelik.

János/a név jelentése: „kegyelmes az Úr, az Úr ajándéka” (héber).

További információkért:

>>> Boldog Jeanne of Arc-ot szentté nyilvánító bulla

Benedek pápa katekézise:
>>> Szent János Ark
[francia,angol,olasz,portugál,spanyol,német]

forrás © gospeloftheday.org